Akadálymentességi törvény (2022. évi XVII.): mit ír elő?

Röviden

• A 2022. évi XVII. törvény a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről az európai akadálymentesítési irányelvet (EAA, (EU) 2019/882) ülteti át, és 2025. június 28. óta alkalmazandó.
• Fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik: webshopokra és más e-kereskedelmi szolgáltatásokra, fogyasztói banki szolgáltatásokra, e-könyvekre, elektronikus hírközlésre és személyszállításra.
• A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásokra a szolgáltatási követelmények nem vonatkoznak.
• A gyakorlati mérce a WCAG 2.1 AA szint, az EN 301 549 európai szabványon keresztül.
• A hatóság először figyelmeztet és egyeztet. Bírságot akkor szab ki, ha a vállalkozás nem működik együtt, vagy a kitűzött határidőig sem javít.

Ez az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. A saját helyzetét egyeztesse jogásszal.

Mely szolgáltatásokra vonatkozik

A törvény 1. § (2) bekezdése sorolja fel a szolgáltatásokat. Weboldalak és mobilalkalmazások szempontjából ezek a fontosak:

• E-kereskedelmi szolgáltatások: webshopok, online foglalás, és minden olyan weboldal vagy alkalmazás, ahol a fogyasztó távolról, elektronikusan köthet szerződést.
• Fogyasztói banki szolgáltatások: netbank, mobilbank, online számlanyitás és hiteligénylés.
• E-könyvek és az olvasásukhoz használt szoftverek.
• Elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító szolgáltatások.
• Személyszállítás (légi, autóbuszos, vasúti és vízi): weboldalak, mobilalkalmazások, elektronikus jegyek és utastájékoztatás.

A törvény termékekre is vonatkozik (például számítógépekre, okostelefonokra, bankautomatákra, jegykiadó automatákra és e-könyv-olvasókra), de ez az útmutató a weboldalakkal foglalkozik.

Ami jellemzően nem tartozik bele

• Csak cégeknek értékesítő (B2B) oldalak, ahol fogyasztó nem köt szerződést.
• Bemutatkozó oldalak, amelyeken nem lehet vásárolni, foglalni vagy szerződést kötni.
• A közszféra honlapjai. Rájuk a 2018. évi LXXV. törvény vonatkozik, saját akadálymentesítési nyilatkozattal (lásd a közszférának szóló oldalunkat).

Ha a határ nem egyértelmű (például ajánlatkérő űrlap, előfoglalás vagy vegyes B2B és B2C értékesítés), kérjen jogi véleményt.

A mikrovállalkozási kivétel

Mikrovállalkozás az, amely 10 főnél kevesebb embert foglalkoztat, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásokra a törvény szolgáltatási akadálymentességi követelményei nem vonatkoznak.

• A létszámot és az árbevételt a vállalkozás egészére kell nézni, nem csak a webshopra.
• Ha a cég átlépi a határt, onnantól a webshopnak is meg kell felelnie. Egy újratervezésnél vagy platformváltásnál érdemes ezzel már most számolni.
• Ha Ön ügynökség vagy fejlesztő, a kötelezettség az ügyfelét terheli, de a megfelelő átadás az Ön munkáján múlik.

Mit kell teljesítenie egy webshopnak

1. Akadálymentes weboldal és alkalmazás

A követelményeket a törvény 1. melléklete írja le. A gyakorlatban ezek a WCAG 2.1 AA szintjének felelnek meg, az EN 301 549 szabvány V3.2.1-es változatán keresztül. Az új, WCAG 2.2-re épülő V4.1.1-es változatot 2026 augusztusában fogadták el; amíg az Európai Unió Hivatalos Lapja nem hivatkozik rá, a V3.2.1 adja a megfelelőség vélelmét. Érdemes már most a WCAG 2.2-höz igazodni.

Az e-kereskedelemre a követelmények külön is kimondják, hogy az azonosítás, a biztonsági lépések és a fizetés is legyen akadálymentes, és ha a gyártó ad információt egy termék akadálymentességéről, azt a webshopnak is közölnie kell. A vásárlás lépésenkénti ellenőrzéséhez lásd az akadálymentes webshop ellenőrzőlistát.

2. Tájékoztatás az akadálymentességről

A 6. § és a 3. melléklet szerint az általános szerződési feltételekben (ÁSZF) vagy egy ezzel egyenértékű dokumentumban le kell írni, hogyan felel meg a szolgáltatás az akadálymentességi követelményeknek. A gyakorlatban ezt akadálymentességi nyilatkozatnak vagy tájékoztatónak hívják. Részletek: mit kell tartalmaznia az akadálymentességi nyilatkozatnak.

3. Dokumentáció, ha kivételre hivatkozik

Egy követelményt nem kell teljesíteni, ha az aránytalan terhet jelentene, vagy alapvetően megváltoztatná a szolgáltatást (5. §). Erre azonban csak írásos, részletesen indokolt értékeléssel lehet hivatkozni, a törvény 2. mellékletének szempontjai szerint. Az értékelést a szolgáltatás megszűnése után öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni; a mikrovállalkozások kivételével a hatóságot értesíteni is kell.

Egy általános „drága lenne átírni” hivatkozás ezért nem elég: követelményenként kell mérlegelni a költséget és a fogyatékossággal élők számára várható előnyt.

A 2030-as „türelmi idő” tévhit

Gyakran hallani, hogy 2030-ig van idő. A webshopokra ez nem igaz. A 2030. június 28-i dátum a törvény 12. §-ának két szűk átmeneti szabályából jön:

• A 2025. június 28. előtt megkötött szolgáltatási szerződések a lejáratukig, de legfeljebb 2030. június 28-ig változatlanul fennmaradhatnak.
• A szolgáltató az addig jogszerűen használt termékeket 2030. június 28-ig használhatja tovább a szolgáltatás nyújtásához.

Az önkiszolgáló terminálokra külön, hosszabb szabály vonatkozik. A 2025. június 28. után nyújtott e-kereskedelmi szolgáltatásnak, vagyis a ma működő webshopnak, már most meg kell felelnie.

Ki ellenőriz, és hogyan zajlik az eljárás

A 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a hatóságok:

• E-kereskedelem és e-könyvek: a fogyasztóvédelmi hatóság (a kormányhivatalok).
• Elektronikus hírközlés és audiovizuális szolgáltatások: az NMHH.
• Fogyasztói banki szolgáltatások: az MNB.
• Személyszállítás: az ágazati közlekedési hatóságok.

Az eljárás a törvény 8. §-a szerint lépcsőzetes:

• A hatóság hivatalból vagy bejelentés alapján vizsgál. Bejelentést magánszemélyek és érdekvédelmi szervezetek is tehetnek.
• Ha hiányosságot talál, figyelmeztet, és egyeztetést kezdeményez a javításról, határidővel.
• Bírságot akkor szab ki, ha a vállalkozás nem működik együtt, vagy a határidőig sem javít.

Mekkora lehet a bírság

A 605/2022. Korm. rendelet 9. §-a szerint a bírság 15 ezer forinttól indul, és

• a 100 millió forintnál nagyobb éves nettó árbevételű nagyvállalatoknál (amelyek nem tartoznak a kkv-törvény hatálya alá) az árbevétel 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig,
• minden más, árbevétellel rendelkező vállalkozásnál főszabályként 500 ezer forintig terjedhet. Ha a jogsértés a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy a testi épségüket, egészségüket veszélyezteti, akkor itt is az árbevétel 5%-áig.

A hazai eljárások számáról jelenleg nincs nyilvános adat, ezért abból, hogy nem hallani bírságról, nem érdemes arra következtetni, hogy nincs ellenőrzés. A kormány 1303/2026. (IX. 18.) Korm. határozata 2027 végéig figyelemfelhívó kampányt és segédanyagokat ír elő a törvény megismertetésére.

Mivel az eljárás egyeztetéssel indul, sokat számít, mit tud felmutatni: dátumozott vizsgálati eredményeket, javítási naplót és közzétett tájékoztatót. Hivatalos akadálymentességi tanúsítvány nincs; a megfelelést a dokumentáció mutatja.

Mit tegyen most

• Döntse el, a hatálya alá tartozik-e: nyújt-e fogyasztóknak a felsorolt szolgáltatások közül valamit, és nem mikrovállalkozás-e.
• Futtasson automatikus vizsgálatot a fő oldaltípusokra: főoldal, kategória, termékoldal, kosár, pénztár, regisztráció.
• Végezze el a kézi ellenőrzéseket is (billentyűzet, nagyítás, képernyőolvasó), mert az automatikus vizsgálat nem talál meg mindent: akadálymentességi audit és kézi ellenőrzés.
• Javítsa először a kritikus hibákat, és vezesse dátummal, mit mikor javított.
• Egy akadálymentességi widget telepítése nem helyettesíti a javítást: miért nem elég egy overlay.
• Tegye közzé a tájékoztatót. Az ingyenes nyilatkozat-generátor elkészíti a vázlatot.
• Minden téma-, bővítmény- vagy platformfrissítés után vizsgálja újra az oldalt.